A földosztás 70. évfordulóján
Az idén március 18-án egy emlékkonferenciával emlékezünk az 1945-ös, eléggé nem hangsúlyozható jelentőségű, Nagy Imre (akkori földművelésügyi miniszter) nevéhez kötődő földosztás 70 évfordulójára a Mezőgazdasági Múzeumban ( Vajdahunyad vár).
Előadóink lesznek: Romsics Ignác, Sipos József, Varga Zsuzsanna és Juhász Pál, akik a XX. századi magyar és európai földkérdés aspektusait fogják elénk tárni.
A földreform elrendeléséről az 1945. évi VI. törvény gondoskodott, törvényerőre emelve a Debrecenben március 17.-én kiadott 600/1945. M.E. számú „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról” szóló rendeletet. A hatálybalépés időpontja 1945. 03. 18-a volt – ezért is emlékezünk és tisztelgünk idén e napon a jeles eseményre. A kormány rendkívüli ülésén a rendeletet Nagy Imre földművelésügyi miniszter terjesztette elő és a jelenlevők egyhangúlag fogadták el.
1945. március 29-én Pusztaszeren, az egykori Pallavicini birtokon Nagy Imre beszédével indult hivatalosan a földek kiosztása.
„Magyar testvéreim! [...] Eljöttem együtt örvendezni veletek. Valóra válik a föld népének évszázados álma: azé lesz a föld, aki megműveli. [...] Ma, idestova száz esztendővel azután, hogy Kossuth apánk kibontotta a szabadságharc zászlaját, új honfoglalásra indul el a magyar föld dolgos népe, hogy birtokba vehesse ősi jussát.”
1945 tavasza – Nagy Imre földművelésügyi miniszter a Minisztérium Kossuth téri épületének teraszán.
Magyarország legégetőbb problémájának megoldását, a földreformot minden társadalmi-politikai erő támogatta, halaszthatatlanságával tisztában volt – a kormányban ezért is születhetett meg az egyhangú döntés. A részletekben, a számokban és a folyamat módszereiben (a pártok programjai szerint) különböző elképzelések ütköztek, de végül a Nagy Imre-féle terv került elfogadásra (nem utolsó sorban a világháború teremtette helyzet gyors megoldására, a tulajdonviszonyok sürgető rendezésére, a termelés beindítására, az éhínség elkerülésére).
Az elmaradott, visszahúzó, feudális birtokrendszert lebontó, történelmi jelentőségű aktusban végül mintegy 650 ezer nincstelen és kisbirtokos kapott termőföldet s házhelyet; a magyar parasztok, nincstelenek történelmi igazságtételként élték meg a földosztást.
Nagy Imre miniszteri tevékenységének részét képezte az agrár-felsőoktatás átszervezése is. Az általa vezetett minisztérium rendelete értelmében a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemből kivált a mezőgazdasági és állatorvosi kar, továbbá a bánya-, kohó- és erdőmérnöki osztálya, majd 1945 őszén az említett intézmények és a mosonmagyaróvári, keszthelyi és debreceni mezőgazdasági főiskolák, valamint a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola egyesüléséből megalakult a Magyar Agrártudományi Egyetem. Az önálló agráregyetemen négy kar szerveződött: a mezőgazdaság-, az állatorvos-, az erdőgazdaság-, valamint a kert- és szőlőgazdaság- tudományi kar.
Nagy Imre politikusi imázsát, jó hírnevét az országban az 1945-ös földosztás alapozta meg, az 1953-as reform-kormányprogram pedig megszilárdította a magyar társadalom meggyőződését. Mindezek is vezettek oda, hogy 1956 októberében a forradalmi tömegek benne látták az ország vezetésére alkalmas embert.