AZ IDÉN 120 ESZTENDEJE SZÜLETETT NAGY IMRE, MAGYARORSZÁG KÉTSZERES MINISZTERELNÖKE
Az idén ünnepeljük Nagy Imre mártír miniszterelnök születésének 120. évfordulóját. Ez alkalomból életének (és Magyarország történetének) egy fehér foltját igyekszünk feltárni – nyomtatásban jelentetjük meg első miniszterelnöksége (1953-1955) minisztertanácsi üléseinek jegyzőkönyveit.
Nagy Imre kormányprogramja a politikai terror leállításával, a konstruált perek felülvizsgálatával, az ártatlanul elítéltek rehabilitálásával, a gazdaság egyensúlyának irányába tett lépésekkel, az életszínvonal emelésével valódi reformot indított el a Rákosi-diktatúra évei után.
A képen 1953. július 4-én Nagy Imre reform-kormányprogramját ismerteti a Parlamentben.
A korszakban felszabadító hatású, erős pozitív érzelmeket kiváltó beszéd az egész országot megmozgatta. Ez volt az első (a rádió által közvetített) „média-esemény” Magyarországon, egy parlamenti képviselő szerint: „Csak ültünk ott sápadtan, döbbenten, nem akartunk hinni a fülünknek.”
Az „új szakaszban” Nagy Imre bezáratta a munkatáborokat (pl. a recski tábort), megszüntette a kitelepítéseket, az ÁVH-t felügyelet alá rendelte, elindította a koncepciós perek felülvizsgálatát és az ártatlanul elítéltek rehabilitációját, fellépett a személyi kultusz ellen. Amnesztia-rendeletei kb. 750 ezer embert szabadítottak ki börtönükből, kényszerlakhelyükről.
A bezáratott recski munkatábor képe.
Nagy Imre programja a kulák-listát eltörölte, a tsz-ekből való kilépést (és a tsz-ek feloszlatását) engedélyezte, a beszolgáltatási hátralékokat eltörölte, a begyűjtési terheket jelentősen csökkentette, a magángazdaságokat támogatta. A program a nehéziparral szemben a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta, cél volt a könnyűipar és a magánkisipar fejlesztése is, az életszínvonalat azonnali béremelésekkel, árleszállításokkal javították.
A miniszterelnök vallási toleranciát hirdetett, az egyházakat újból támogatták. Kiemelt figyelmet fordítottak „a kis magyarok” oktatására és a kultúra területére.
Nagy Imre a debreceni nagytemplomban.
1955-re Moszkva megijedt a reformoktól – az év elején (Rákosi és az ortodox párttagok aknamunkájának is köszönhetően) Nagy Imrét leváltották, árulónak bélyegezték, a pártból kizárták, minden állásából kitették, könyvei tiltólistára kerültek, megfigyelt nyugdíjasként élt Orsó utcai (bérelt) lakásában. Mindezek ellenére személye egy emberi magyar világ és a változás jelképévé vált – ezért követelték őt miniszterelnöknek az egyetemisták az 1956-os forradalom programját adó 16 pontban, ezért hívták őt a tüntetők október 23-a estéjén a Kossuth téren a Parlamentbe.
Nagy Imre első miniszterelnökségének szűk két esztendejében a korszak egyetlen pozitív gazdasági és politikai programját alkotta meg és igyekezett megvalósítani – a visszatérő Rákosi-éra, majd a Kádár-rendszer tökéletes hallgatással feledtette e programot. A kommunistaellenes hangulat 1989 óta sem engedi ennek a pozitív reform-időszaknak a társadalmi köztudatba való beemelését.
E felszabadító hatású időszak történeti elemeinek, a minisztertanácsi jegyzőkönyveknek kiadásával igyekszünk tisztelegni névadónk emléke előtt az idei kerek évfordulós esztendőben.