Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a mediasávban kb. egy hét múlva lesz elérhető a program video-felvétele - valamint hogy már megtekinthető a június 15-i Jászai téri Nagy Imre szobornál lezajlott megemlékezés teljes felvétele, benne Jánosi Katalin asszony beszéde.
Emlékházunk nyitva tart és várja a tisztelt Látogatókat!

Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves Barátait
a Múzeumok Éjszakáján
2021. június 26-án (szombaton) 19.00 órára
a Nagy Imre Emlékházba (1026 Budapest, Orsó u. 43.).

Program:

Az Emlékház modern és interaktív kiállítását, valamint az annak keretet adó Bauhaus épületet Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája mutatja be. A családi fotókkal, személyes tárgyakkal színesített rendhagyó tárlatvezetés alkalmával nemcsak a politikus Nagy Imre, hanem a magánember családi körben eltöltött mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk. A program múltidéző, kötetlen beszélgetéssel zárul az épület festői panorámájú teraszán.  
A programon való részvételhez előzetes regisztrációt kérünk a rendezveny@nagyimrealapitvany.hu e-mail címen, vagy a 0613925011 /103-as telefonszámon.

A kivégzés előestéjén több tucat résztvevővel emlékeztünk meg Nagy Imréről és mártírtársairól a miniszterelnök szobránál a Jászai Mari téren. Katalin Jánosi, Nagy Imre unokája beszédének részletével idézzük fel az emlékezés pillanatait:
"63 esztendeje éppen ilyentájban Nagy Imre és társai (Maléter Pál és Gimes Miklós) már halálos ítéletüket hallgatták a bíróságon. Nagyon is illő -  itt és most - ez a zene.
Uram, örök nyugodalmat, békét adj mártírjainknak!
Vajon helyénvaló-e a vallásos hit szavait a kommunista Nagy Imre szobránál felidézni?
Egy rövid történet erről:
…egy akkori papnövendék, később katolikus püspök Tempfl József ajándékozott meg az igaz történettel - amikor 1956 forradalmi napjaiban küldöttségükkel Budapesten jártak, kettesben maradván a miniszterelnökkel zavarában rákérdezett, „a politika rendben, de hogyan áll Ön Istennel?” – Nagy Imre hosszas gondolkodás után azt válaszolta:
„Nem tudom, van-e Isten… de azt tudom, hogy halálunk után egy felsőbb tekintélynek tartozunk számadással tetteinkről.”
A későbbi püspök és társai elégedettek voltak a hivatalos politikai tárgyalásokkal és a magánemberi válasszal is, megnyugodva tértek haza szülőföldjükre, Erdélybe. Nagy Imre pedig – kommunista elveivel egyetemben is – a mondottak szerint élt és halt. Tiszta lelkiismerettel térhetett bármikor nyugovóra, vállalhatta a halált is, el tudott számolni tetteivel."

Bővebben

Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves Barátait
Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai
kivégzésének 63. évfordulójának vigíliáján
2021. június 15-én (kedden) 19.00 órára
a Jászai Mari térre, Nagy Imre szobához
gyertyagyújtásra, virágok elhelyezésére, emlékezésre.

(Fáklyát, egy-egy szál virágot a helyszínen biztosítunk.)

125 évvel ezelőtt, 1896. június 7-én született Kaposváron Nagy Imre, 1953 júniusától 1954 végéig, majd 1956 késő őszén másodszor is Magyarország miniszterelnöke, az ötvenhat őszén világtörténelmet író népforradalom és nemzeti szabadságharc mártírja. A paraszti származású Nagy Imre közkatonaként szolgált az orosz fronton. Fogságba esve ismerkedett meg azokkal a baloldali (kommunista) eszmékkel, amelyekhez élete végéig hű maradt. S minthogy ezek szolgálatáért a Horthy-korszak Magyarországán üldözésnek volt kitéve, sőt börtönbüntetést is szenvedett, ezért előbb Bécsbe, majd onnan tovább Moszkvába emigrált, ahol (különösen az agrárpolitika tárgyában) tovább képezte magát. Szovjet-Oroszországból csak a II. világháborút követően tért vissza magyar földre. Az 1944 végén Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormányba földművelési miniszterként került be, s az ő nevéhez fűződik a földosztásról szóló rendelet-tervezet benyújtása, s annak rekordsebességgel történt végrehajtása. Ennek eredményeként lett a nagybirtokosok Magyarországából a kis- és középbirtokos parasztság országa. A Rákosi-diktatúra éveiben Nagy Imre kikerült az országos politika élvonalából, s csak 1953-ban, Sztálin halála után jutott vezető szerephez. 1953-55 között miniszterelnökként nagyszabású reformprogramot hirdetett a sztálini típusú diktatúra legsúlyosabb intézkedéseinek felszámolására, a demokratikus döntéshozatal erősítésére: elindította a politikai perek felülvizsgálatát, felszámolta a recski munkatábort, megszüntette a kitelepítéseket és internálásokat, lehetővé tette a termelőszövetkezetből való kilépést, eltörölte a kuláklistát, a nehézipar indokolatlan fejlesztése helyett a nép jólétét előmozdító gazdaságpolitikai fordulatot hirdetett, nagyobb vallási türelmet gyakorolt, stb.  1955 elején (miután nem volt hajlandó intézkedésein változtatni) Moszkva politika nyomására lemondásra kényszerült; egyfajta házi őrizetbe, szoros megfigyelés alá került, s a kommunista pártból (MDP) is kizárták. 1956. október 23-án viszont, a budapesti Kossuth-téren spontán összegyűlt százezres tömeg követelésére, megint miniszterelnökké nevezték ki, s e posztjáról előbb mint egy reformszellemű kormányzat, majd pedig mint a felkelt nemzet vezetője gyakorolta tisztségét egészen a szovjet fegyveres erők bevonulásáig. A régi-új megszállók által visszahozott kommunista hatalom (Kádár János kormánya) előbb internálta, majd másfél évvel később, 1958 júniusában, egy titkosan megrendezett, jellegzetesen sztálinista bűnvádi eljárás során hozatott halálos ítéletet Nagy Imre és néhány közeli elvbarátja ellen. Ezeket az ítéleteket még a rákövetkező nap hajnalán végrehajtották. Nagy Imre kitartott nézetei és tettei, a forradalom és vívmányai mellett, kegyelmet nem kért. Újratemetése 1989. június 16-án a rendszerváltás egyik legfontosabb szimbolikus aktusa volt. Nagy Imre a 20. századi magyar történelem és a hazai szabadságküzdelmek kiemelkedő személyisége.