Az első világháború emlékezete, Nagy Imre háborús éveinek, hadifogságának felidézése, köztéri emlékműveink sorsa

  Szeptember 25-én délután a  „Megállj, kutya Szerbia!” című közismert és a  kort hangulatosan felidéző  bakanóta meghallgatása után  az első világháborúra emlékeztünk. Fiziker Róbert történész-levéltáros a Nagy Háború eseményeinek főleg emberi oldalát  tárta elénk.  Fodor Fanni történész-muzeológus Nagy Imre háborús éveit, hadifogságának eseményeit foglalta össze, melyeket közönségünk talán kevéssé is ismert, így hézagpótlónak is nevezhetnénk  előadását.  Pótó János történész a velünk élő történelmet, hétköznapjaink olykor észrevétlen, de az idén kiemelt közfigyelmet kapott társait,  első világháborús emlékműveink keletkezését, sorsát mutatta meg számokkal, grafikonokkal, az emlékműveket megörökítő hangulatos fényképekkel élvezetessé tett előadásában.
 Jánosi Katalin az előadások között Nagy Imre „Viharos emberöltő” című befejezetlen önéletírásának az  első világháborúra emlékező részleteit olvasta fel, melyek  életszerűvé, személyes élménnyé is tették közönségünk számára  az előadóinktól hallottakat.
  Közönségünk reakcióit látva bizonyossá vált, hogy  egyrészt a 100 évforduló, másrészt névadónk iránti kötelességünk okán is mindenképpen fontos és jó gondolat volt az emlékezés megszervezése. Bár nyilvánvaló, hogy ily rövid idő alatt lehetetlen mindent a maga részletességében és mélységében megmutatni a  hosszú háborús évekből, gondolatébresztő és sok információt hordozó előadásokat hallhattunk, hasznos és élvezetes délutánt töltöttünk együtt.