Tisztelettel meghívjuk
Önt és kedves barátait
május 9-én (hétfőn) 16.00 órára
a Nagy Imre Emlékházba
(1026, Budapest Orsó utca 43)
a Győzelem napja alkalmából
szervezett megemlékezésre

PROGRAM

Jánosi Katalin köszöntője után
Juhász Balázs: A vesztes-győztes, avagy Olaszország és a második világháború végnapjai
címmel tart előadást.

Olaszország, az egyik alapító „tengely-hatalom” számára 1943 szeptemberében úgy tűnt, hogy véget ért a második világháború. Az illúziót gyors kiábrándulás, majd egy polgárháborúval színesített másfél éves felszabadító háború követte. Ez a pusztítással és meghasonlásokkal terhes másfél év az egyik magyarázat arra, hogy az amúgy tagadhatatlanul vesztes olasz állam miként fejezhette be a világháborút a győztesek oldalán. A badogliánus, vagy déli, avagy királyi Olaszország számára mit jelentett a szövetségesek megszállása? Milyen feltételeket, megkötéseket jelentett a fegyverszünet. Milyen társadalmi beágyazottsága volt Mussolini bábállamának? Röviden: hogyan ért véget Olaszország számára a második világháború? Juhász Balázs előadásának témája egy megszenvedett átállás története, amely máig meghatározza az olasz hétköznapokat.

Programunk személyes részvétellel zajlik.
Részvételi szándékukat kérjük,
előzetesen jelezzék e-mailben a rendezveny@nagyimrealapitvany.hu,
vagy a 06-1-392-50-11 /103-as telefonszámon.
Az előadást online közvetítés formájában is követni tudják az Emlékház Facebook oldalán.

A rendezvény fotói:

Tisztelettel meghívjuk
Önt és kedves barátait
április 28-án (csütörtök) 16.00 órára
a Nagy Imre Emlékházba
(1026,Budapest Orsó utca 43).

Sz. Bíró Zoltán: 'Moszkva birodalmi ambíciói egykor és ma'
című előadására

Oroszország Ukrajna elleni háborúja kapcsán joggal merül fel esetleges célként az egykori szovjet birodalom feltámasztása. Helyreállítható-e egyáltalán a Szovjetunió akárcsak részlegesen is? Milyen mintát követ Putyin agressziója? Abban a szovjet vagy az orosz birodalmi hagyomány a domináns? Putyin miért és miben érzi magához közelebb Sztálint Leninnél, és ennek milyen szerepe van Oroszország Ukrajna elleni háborújában? A birodalmi vágyak segítik újjáéledni Sztálin oroszországi kultuszát, vagy épp fordított a helyzet: a növekvő Sztálin-kultusz hozza felszínre a birodalmi ambíciókat? Hogyan zárulhat a háború, és annak milyen következményei lesznek Oroszországra nézve? Az előadás - mások mellett - ezekre a kérdésekre próbál választ találni.

Részvételi szándékukat kérjük,
előzetesen jelezzék e-mailben a rendezveny@nagyimrealapitvany.hu,
vagy a 06-1-392-50-11 /103-as telefonszámon.
Az előadást online közvetítés formájában is követni tudják az Emlékház Facebook oldalán.

A rendezvény fotói:

Tatabányai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Gazdasági és Humán Technikum diákjainak látogatása.

Látogasson el a
Nagy Imre Emlékház
Facebook oldalára
április 6-án (szerdán) 16.00 órakor
és kövesse
Murányi Gábor és Rainer M. János
beszélgetését a 98 éve született Méray Tiborról.

Méray Tibor, a kiapadhatatlan közlésvágyú író, történész, a magyar emigráció megkerülhetetlen orgánuma, a párizsi Irodalmi Újságot három évtizeden át szerkesztő közéleti ember másfél éve nincs közöttünk. Születésének 98. évfordulóján az őt követő nemzedék két képviselője – nem mellesleg tisztelő barátja – Rainer M. János történész és Murányi Gábor újságíró, sajtótörténész a gazdag életút jó néhány állomását fényképek és anekdoták segítségével idézi fel.

A programon kizárólag online formában lehet részt venni, az előadásról készült felvétel később is visszanézhető.

Látogasson el a
Nagy Imre Emlékház
Facebook oldalára
nemzeti ünnepünkön,
március 24-én 16.00 órakor
és kövesse
Csorba László
'Szelíd és dühös márciusok – egy ünnep család, nemzet, hatalom háromszögében'
című előadásának élő közvetítését.

Amikor 1848. március 15-én éjszaka Petőfi Sándor nyugovóra tért, meg volt győződve róla, hogy "Nagyapáink és apáink, / Míg egy század elhaladt, / Nem tevének annyit, mit mink / Huszonnégy óra alatt." Ugyanakkor egy évre rá, 1849 márciusában, a szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratának előestéjén Kossuth Lajos azt írta a feleségének, hogy ezen a napon "egy kis pesti lármánál" több nem történt. A lánglelkű költő és a szabadságharc vezére miképp láthatták ennyire eltérően e nap jelentőségét? Megváltozott-e később Kossuth álláspontja? Hogyan őrizték az ünnepet honfitársaink az önkényuralmi elnyomás idején és hogyan "használták" a dualizmus szabadabb évtizedeiben, miközben az aradi vértanúk hóhéra ült a királyi trónuson? Miképp tudta magára venni ez a márciusi nap az elmúlt több mint másfél évszázad megannyi friss konfliktusát? Csorba László több mint egy évszázadon átívelő előadása ezeket a kérdéseket járja körbe.