Kedves Vendégeink, Barátaink!

Az emlékház június 29-étől újra várja kedves látogatóit a megszokott nyitvatartási időben:

hétfőtől péntekig 10 és 16 óra között.

A látogatók biztonságának érdekében a hatósági intézkedéseknek és az új szabályoknak megfelelően az emlékház tereiben a maszk viselése kötelező.

Az egyidejű látogatók maximális létszáma 10 fő,
csoportokat is csak ilyen létszámban tudunk fogadni.

Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 62. évfordulójára emlékeztünk a budapesti Jászai Mari téren. Galkó Balázs Rasmussen dán költő Nagy Imre születésnapjára írott versét szavalta, majd Jánosi Katalin asszony emlékbeszéde következett. A rendezvényen a mártír miniszterelnök kedves népdalai is elhangzottak, a fáklyák fényében a Himnusz hangjai zárták az eseményt.

Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzése
62. évfordulójának vigíliáján
meghívjuk Önt és kedves barátait
2020. június 15-én, hétfőn este 19:30 órára a budapesti Jászai Mari térre,
Nagy Imre szobrához,
gyertyagyújtásra, virágelhelyezésre, emlékezésre.

(Maszkot, gyertyát, egy-egy szál virágot a helyszínen biztosítunk. – A szervezeteket kérjük, hogy az eddig megszokott koszorúk helyett képviselőik csupán egyetlen szál virággal emlékezzenek, a fennmaradó összeget a vírus-helyzet enyhítésére használják! – Kérjük, hogy a járvány-helyzetre tekintettel az egymás közötti távolságot a téren is betartani szíveskedjenek!)
Az Orsó utcai Nagy Imre Emlékház az egészségügyi helyzetre tekintettel még mindig zárva tartani kényszerül – így ott most nem tartunk emlékezéseket, vezetéseket, programokat.

Nagy Imre mártír miniszterelnököt 1957-58-ban, drámai perére készülve, még magánzárkájában is foglalkoztatta ez a tragédia. Cellájában jegyzetlapokra vetette (más politikai kérdésekkel is foglalkozó) sorait, majd ruhája bélésébe varrta. Felesége, Égető Mária találta meg a lapokat, miután jóval kivégzése után visszakapta férje holmiját (Nagy Imre cvikkere és arany jegygyűrűje nélkül). Ez a dokumentum-együttes 15 darab hártya-vékony, ceruzával írott lapból áll (némelyik kétoldalasan írva, és két lap-méretben). A szöveget kommentálás nélkül tesszük közzé.

A fotókon szereplő jegyzet-lapok szövege:

„A magyarnak múltjához, történelméhez, hagyományaihoz, régi dicsőségéhez méltóan egységes, nagy nemzetté kell lennie, amely az emberi haladásért folyó harcban a népek élén jár. A szocialista nemzetté válásnak ez az alap feltétele. A szocialista átalakulás csak a nemzeti újjászületéssel együtt valósulhat meg. A kettőnek együtt kell járnia. A kozmopolita Rákosi-klikk ezt nem értette és nem tudta megvalósítani. A dolgozó nép nem fogadja el a szocializmust nemzeti egységének beteljesülése nélkül”

„Nemzeti sérelmek - A versaillesi (trianoni) béke imperialista jellege. Az egységes magyar nemzetet szétdarabolta és jó részét kisebbségi sorba juttatta. A párizsi béke (Potsdam: Sztálin, Truman Churchill) imperialista jellege. Nem vetettük fel. Elejét vettük. Kádár később bedobta a kérdést, hogy megnyerje a k. /koalíciós/ pártokat. A magyarság nemzeti széttagoltsága: egységes nemzetté tömörítése nincs megoldva. A marxista megoldás hátra van. El kell jönnie a szocializmusban. Nemzeti önrendelkezés az elszakadásig. Azután egységes magyar nemzettel az egyesülés, a dunai föderáció felé. Ez az út. Ez a marxista megoldás. Ez a feladata a kommunistáknak, nálunk is, szomszédainknál is.”

1945 május 8-án, a „Győzelem napján” tette le a fegyvert a náci Németország hadserege az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió szövetséges hadereje előtt. Az európai béke napja meggyőződésünk szerint történelmi, főhajtásra és ünneplésre méltó dátum, amely az öldöklés, a gépesített népírtás, a mindennapos szörnyű halál és pusztulás végét jelentette. Az emlékházban több mint egy évtizede, immár hagyományosan megszerveztük a különböző témákat és kiváló előadókat felvonultató rendezvényünket e nap tiszteletére, azonban az idén az egészségügyi rendelkezések miatt ezt nem tehetjük meg. Ezért ajánljuk figyelmükbe régebbi tematikus felvételeinket itt és a média-sávban is. E napon az idén virtuálisan hajtjuk meg fejünket a II. világháború mintegy 70 millió áldozatának és hőseinek emléke előtt és ünnepeljük a békét.

Kedves Látogatóink!
Az emlékház a kialakult egészségügyi helyzet miatt
újabb rendelkezésig ZÁRVA tart.

1956. június 6-i, 60. születésnapján készült, mosolygós Nagy Imre-portréval kívánunk a lehetőségekhez mérten kellemes húsvéti ünnepeket minden eddigi és leendő Látogatóinknak – a mielőbbi találkozás reményében.

    Az 1945 előtti feudális birtokszerkezet lebontásának, a földreformnak elkerülhetetlenségével minden korabeli szakértő, politikus és párt tisztában volt, avval egyetértett. A két világháború között több agrár-kiigazítás történt, de a kellő mértékű reform elmaradt. Így a II. világháború 1945 tavaszi befejezése után drámai gyorsasággal kellett ezügyben lépni, a fenyegető éhínség elkerülésének érdekében is. Az 1945-ös földosztás Nagy Imre nevéhez kötődik.
    A Független Kisgazdapártnak, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak és a Nemzeti Parasztpártnak is volt javaslata – de a Nagy Imre által kidolgozott kommunista-párti terv volt a legradikálisabb. Igen nehéz körülmények - háborús jóvátétel fizetése és újjáépítés – közben kellett végrehajtani a reformot. Az ország a vesztesek oldalán fejezte be a háborút, a nemzeti vagyon 40%-a elpusztult. A közlekedés veszteségei voltak a legnagyobbak, az összes Duna és Tisza-hidat felrobbantották a németek, a gyárak 90%-át kár érte, az ipari vagyon 54 %-a veszett oda. Egy lerombolt, kifosztott, éhező országot kellett újjáépíteni. Nagy Imre földművelésügyi miniszterre hárult az éhínség megakadályozása, a termelés beindítása, a városok élelmiszer-ellátásának biztosítása, a vetőmag előteremtése is.  
    A földtulajdonhoz juttatott nincstelenek történelmi igazságtételként élték meg a földosztást.

Bővebben